Az ostrom legdr�maibb r�sz�t meg�r�k�t� k�phez Sz�kely sz�mos szebbn�l szebb v�zlatot k�sz�tett. A falakon felm�sz� t�r�k�k roham�t Dob� Katica �s a v�d�k kis csoportja fogadja. A harc forgatag�t lend�letes ecsetvon�sokkal, izz�, par�zsl� sz�nekkel kelti �letre Sz�kely szenved�lye, indulatainak hevess�ge, amely a v�zlat spont�n jellege k�vetkezt�ben, a r�szletez�s vesz�ly�t�l mentesen az alkot� er� teljess�g�vel �rv�nyes�l. Az �ltalunk ismert olajv�zlatok m�r a v�gleges kompoz�ci�s megold�st t�kr�zik, mint az itt k�z�lt is. Ezeken m�r Dob� Katica alakja kiemelt szerepet kap �gy, hogy k�z�ppontja nemcsak a vele egys�get k�pez� harcol�k csoportj�nak, hanem az eg�sz k�pnek is. Sz�kely �gy �r err�l Cs�ka K�roly egri rajztan�rhoz int�zett level�ben: "A grupp�roz�s line�in�l k�t nagy, tipikus form�t tartottam meg: a n�i grupp form�j�t, mi �ssze�ll, mint k�ve, s egy konstans alakot k�pez - �s a visszavert ostromot jelk�pez�, levert t�r�k grupp alakj�t. Ez a k�t grupp egyszersmind balansz�rozza egym�st.
Az egri asszonyok szerep�re egy korabeli t�rt�neti munka szerz�je, Horv�th Mih�ly h�vta fel a figyelmet. Hogy Sz�kely Bertalan t�le kapta-e az �tletet, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy szerencs�s megold�snak bizonyult a mot�vumv�laszt�s. A m� mozg�s�t� er�vel b�rt: amint ki�ll�tj�k (el�sz�r B�csben, majd Pesten, v�g�l Egerben), gy�jt�s indul annak �rdek�ben, hogy megv�s�rolj�k �s k�zgy�jtem�nybe ker�lj�n. Az akci� sikerrel j�r, s nem �rdemtelen�l: a csoportk�p robusztus k�zponti alakja �llja az �sszehasonl�t�st Delacroix barik�dj�nak allegorikus p�rizsi n�alakj�val. Forr�s: Vadas J�zsef: A magyar fest�szet remekei (Hetven�t mester sz�z k�pe), Corvina Kiad�, 2003, 74. oldal
Sz�kely Bertalan 1867-ig k�sz�lt t�rt�nelmi k�peinek gondolati-tartalmi vez�rfonala - a levert szabads�gharc jelk�pek�nt - a pusztul�s megjelen�t�se volt. A nemzet trag�di�j�t hol a nemess�g tragikus, k�nyszer� �nfel�ldoz�s�nak, hol a kir�ly, hol pedig a csat�ban r�sztvev� t�megek pusztul�s�nak �br�zol�s�val fogalmazta meg. Az 1867-ben megfestett Egri n�k �j sz�nt jelent t�rt�nelmi tematik�j� k�pei sor�ban, els�sorban a tartalmi mondanival� miatt. A festm�ny ugyan id�ben szint�n a t�r�kellenes harcok id�szak�hoz kapcsol�dik, mint a kor�bbiak, de ez�ttal nem gy�szol �s elsirat, hanem harcra buzd�t, m�gpedig t�megek sz�ks�ges �s eredm�nyes �sszefog�s�nak gondolat�val. A k�phez el�sz�r 1856-ban k�sz�tett v�zlatokat, melyek k�z�l t�bbet tartalmaz az ifj�kori napl�. Az itt bemutat�sra ker�l�, ugyancsak 1856-b�l - teh�t az els�k k�z�l - val� ceruzarajz -v�zlaton, m�g a v�zszintes kompoz�ci�s megold�ssal tal�lkozunk, amely a t�megek egym�ssal v�vott �d�z k�zdelm�nek ellent�t�re �p�l, �s az egy�n kiemel�s�nek gondolata m�g nem krist�lyosodott ki.